Az elmúlt időszak próbái után a Nektárszerű Orvosság enyhülést és szabadabb áramlást jelez. Az október 9–11-i újholdas hétvége arra hív, hogy elengedjük a mások cipelésére épülő régi szerepeinket, felelősséget vállaljunk önmagunkért, és felismeréseinkből valódi lépéseket formáljunk. A gyógyír most abban is rejlik, hogy megtanulunk másképpen választani.
Vilma tibeti MO jóslatai
A Nektárszerű Orvosság – október 9–10–11.
Jaj, de jó! Végre megérkezett valami, ami nem újabb présnek, akadálynak vagy próbatételnek látszik, hanem gyógyírnak.
Az október 9–10–11-i hétvégére a tibeti Mo jóslatában A Nektárszerű Orvosság szimbóluma jelent meg. Ez a lap boldogabb áramlást, enyhülést, gyógyulást és a korábban elindított folyamatok kedvező kibontakozását jelzi.
Erre nagy szükségünk is van, mert az elmúlt időszak rengeteg mindent felszínre hozott bennünk. Megállított, átalakított, és időnként úgy érezhettük, mintha a tű fokán próbálnának átpréselni bennünket.
De miért volt minderre szükség?
Azért, mert a régi viselkedési mintáinkból már nem lehetett tovább ugyanúgy működni. Ki kellett lépnünk abból a szerepből, amelyben másokat cipeltünk a hátunkon, folyamatosan mások igényeit szolgáltuk, emelgettük és porolgattuk a vállukat, miközben saját életünk lassan elfogyott mögöttünk.
Most egy új minőséget kell kialakítanunk.
Nem másokat kell tovább cipelnünk
Ez az új minőség nem az önző ego megerősítéséről szól. Nem arról, hogy mostantól senki más nem érdekel, csak én. Sokkal inkább arról, hogy kapcsolatba kerülünk azzal a mélyebb, szellemi énünkkel, amelynek feladata van ebben a földi életben.
Azzal a részünkkel, amely tapasztalni, fejlődni és megvalósulni érkezett ide.
Sokáig azt gondolhattuk, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindenkinek segítünk, mindenkit megértünk, és akkor is ott maradunk valaki mellett, amikor ő maga sem hajlandó felelősséget vállalni a saját életéért.
Ez azonban nem mindig segítség. Időnként csak fenntartjuk vele a másik ember tehetetlenségét, miközben mi magunk kimerülünk.
Én is teljes átalakulásban vagyok. Nekem is el kellett lépnem abból a működésből, amelyben másokat emelgettem, simogattam az egójukat, és próbáltam helyettük is megtartani mindazt, amit nekik kellett volna felvállalniuk.
Ennek egyszer és mindenkorra vége.
Nem azért, mert megkeményedett a szívem, hanem azért, mert megértettem: mindenkinek a saját útját kell járnia. Nekem is.
Ki vagyok én?
Most egyre erősebben jelenik meg bennünk a kérdés:
Ki vagyok én valójában?
Sokan még töcsmörgünk ebben a folyamatban – közöttük időnként én is. Érezzük, hogy a régi énünk már nem működik, az új azonban még nem alakult ki teljesen.
Már nem férünk bele abba, akik korábban voltunk, de még tanuljuk azt, hogyan éljünk abban az új minőségben, amely felé elindultunk.
Az október 10-i újhold ehhez kínál új kezdetet. A Nektárszerű Orvosság pedig azt mutatja, hogy megérkezhet az a gyógyító erő, amely segít kilépni a megrekedtségből.
A hétvége üzenete egyszerű:
Jó, rendben. Akkor most indulj el!
A kívánság önmagában már nem elég
A lap szerint kívánhatunk, és kedvező lehetőség nyílhat terveink megvalósítására. De fontos megérteni, hogy most már nem a vágyak lebegtetésének időszakát éljük.
Nem az a kérdés, hogy mit szeretnénk egyszer, valamikor, valamilyen kellemesebb életben.
Az a kérdés, hogy mit tudunk ebből valóban az anyagba hozni.
Mi az, ami összhangban áll a saját életfeladatunkkal? Melyik tervünk szolgálja valóban a fejlődésünket? Milyen régi mintát kell előbb felismernünk és átalakítanunk ahhoz, hogy az új létrejöhessen?
Ezek a tervek most megvalósulhatnak. De nem feltétlenül azon az úton, amelyet az ego előre megrajzolt.
Lehetnek kitérők és kanyarok. Megeshet, hogy egy ajtó bezárul, és csak később értjük meg, hogy nem rossz irányba küldött bennünket az élet, hanem egy magasabb működési szint felé terelt.
A Nektárszerű Orvosság nem azt ígéri, hogy minden pontosan úgy történik majd, ahogyan elképzeltük. Azt üzeni, hogy az történhet meg, ami valóban segíti a fejlődésünket.
Amikor a test is megállít
Az elmúlt időszak testi és lelki tüneteket is felszínre hozhatott. A spirituális önreflexió segíthet felismerni, hogy hol hajtottuk túl magunkat, mely határainkat nem tartottuk tiszteletben, vagy milyen régi működéshez ragaszkodtunk túl sokáig.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden betegségnek kizárólag lelki oka lenne, vagy hogy elegendő meditációval minden testi panasz megszüntethető.
Ha tünet jelenik meg, el kell mennünk orvoshoz, meg kell hallgatnunk a szakmai tanácsát, és el kell végeztetnünk a szükséges vizsgálatokat. Lehet mellettünk holisztikus szemléletű orvos vagy természetgyógyászati szakember is, de van, amikor egyértelműen fizikai orvoslásra, gyógyszeres kezelésre vagy más beavatkozásra van szükség.
A spirituális gyakorlat kiegészítheti a gyógyulást, de nem helyettesíti az orvosi ellátást.
A siker most azt is jelentheti, hogy a testünk fokozatosan megerősödik, egy régóta fennálló panasz enyhül, vagy végre van erőnk megtenni a gyógyuláshoz szükséges valós lépéseket.
Változni kell a reakcióinkban is
A gyógyulás nemcsak azt jelenti, hogy jobban érezzük magunkat. Változásra van szükség a személyiségünkben, a magatartásunkban, a kommunikációnkban és a reakcióinkban is.
Ha tudatosak vagyunk, egyre gyorsabban felismerjük:
„Itt most túl sokat beszéltem.”
„Ebben a helyzetben túl agresszívan reagáltam.”
„Most megpróbáltam manipulálni a másikat.”
„Megint azt vártam, hogy valaki kívülről nyugtasson meg és mondja meg, mit tegyek.”
Már maga a felismerés is változást indít el. Abban a pillanatban megjelenik a választás lehetősége: folytatjuk a megszokott reakciót, vagy felelősséget vállalunk azért, ami bennünk történik.
Nem a másik ember dolga, hogy újra és újra kisimítsa a tudatunkat. Nekünk kell megtanulnunk kijönni a saját zűrzavarunkból.
Nálam is megjelenik időnként egy kis hiszti. A feladat nem az, hogy letagadjam, hanem hogy gyorsan felismerjem, és ne építsek belőle egész napos történetet.
Fellélegezhetünk, de a gyakorlás folytatódik
A Nektárszerű Orvosság sikeresebb, békésebb és megtisztító időszakot jelez. Megbékélhetünk bizonyos történeteinkkel, elengedhetünk egy karmikus terhet, és megtapasztalhatunk valamiféle jóllétet.
Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól minden Hawaii és napsütés.
Inkább azt, hogy egy feladatot már letettünk, ezért egy kicsit fellélegezhetünk. Erőt gyűjthetünk, mielőtt megjelenik a következő felismernivaló.
A fejlődés nem azt jelenti, hogy többé nincs feladatunk. Azt jelenti, hogy egyre gyorsabban felismerjük, mivel van dolgunk, és egyre tudatosabban dolgozunk rajta.
Most arra kapunk lehetőséget, hogy ne csupán túléljük az életünket, hanem kiválóságra törekedjünk: önmagunk egy tisztább, felelősebb és magasabb minőségét valósítsuk meg.
A víz elem: áramolj, ne mocsarasodj el
A hétvége meghatározó eleme a víz.
A víz a bölcsesség, a tisztulás, az alkalmazkodás és az áramlás minőségét hordozza. Utat talál magának, de nem erőszakkal. Nem megy neki újra és újra ugyanannak a falnak, hanem felismeri, merre tud továbbhaladni.
Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, ugyanakkor a belső áramlásunkra is. Ne engedjük, hogy érzéseink és gondolataink elmocsarasodjanak.
Ha megjelenik egy zavaros gondolat, ne folyassuk órákon keresztül. Vegyük észre, nevezzük meg, majd engedjük tovább.
Nem minden gondolat igaz.
Nem minden érzelem kér cselekvést.
Nem minden belső hullámnak kell viharrá növekednie.
A nyelv és az élet íze
Figyeljünk a nyelvünkre. Tisztítsuk meg reggel fizikailag is, és ügyeljünk arra, hogyan használjuk napközben.
A nyelv nemcsak az ízek érzékelésének szerve. Szavainkkal gyógyíthatunk, de mérgezhetünk is. A hétvégén különösen fontos lehet, hogy ne beszéljünk fölöslegesen, ne bántsunk indulatból, és ne akarjuk szavakkal irányítani a másikat.
Figyeljük meg azt is, hogyan ízleljük az életünket.
Keserűnek, savanyúnak vagy ízetlennek látjuk? Észrevesszük-e benne azt is, ami tápláló, szép és örömteli?
Önmagunkkal vagyunk együtt a nap huszonnégy órájában. Ezért nem mindegy, milyen gondolatok társaságában töltjük az életünket.
A test vízhez kapcsolódó területei
A hagyományos energetikai megfelelések szerint figyelmet kérhetnek a vesék, a húgyutak és a nemi szervek. A férfiaknál a szexuális energia és az életerő tudatos kezelése is hangsúlyos lehet.
Ez energetikai útmutatás, nem diagnózis. Bármilyen fájdalom, gyulladás, vizelési panasz vagy más testi tünet esetén kérjünk orvosi segítséget.
A spirituális tudatosság itt azt jelenti, hogy nem hanyagoljuk el a testünket. Figyelünk rá, és időben cselekszünk.
Az ég és a föld bennünk találkozik
Most már nem felfelé kell néznünk, várva, hogy az istenségek kívülről megoldják az életünket.
Itt vagyunk a földi valóságban. Dolgozunk, döntéseket hozunk, kapcsolatokat rendezünk, orvoshoz megyünk, ha szükséges, és elvégezzük a mindennapi feladatainkat.
Ebben a hétköznapi életben kapcsolódunk az istenségeinkhez.
Az istenségminőségek bennünk nyilvánulnak meg: a tisztaságunkban, a bölcsességünkben, az együttérzésünkben és abban, ahogyan felelősséget vállalunk a saját életünkért.
Nem elég felfelé nézni. Itt, a földön kell gyakorolnunk.
Fehérség és sokszínűség
A hétvége támogató színei a fehér és a sokszínűség.
A fehér a tisztaságot, az egyértelműséget és a megtisztulást idézi. A sokszínűség arra emlékeztet, hogy nem kell egyetlen szerepbe vagy elképzelésbe bezárnunk magunkat.
Nyilvánítsuk meg a saját sokszínűségünket úgy, hogy közben tiszták maradunk a szándékainkban.
A formák közül a kerek forma a legerősebb, de most más alakzatok is támogatóan kapcsolódhatnak hozzá. A kör az áramlás, a teljesség és az új ciklus kezdetének jelképe – különösen szépen illeszkedik az újhold hétvégéjéhez.
A hétvége gyakorlata: Pradzsnyápáramitá
A hétvégére szívből ajánlom a Pradzsnyápáramitá-szútra hallgatását, olvasását vagy mantrájának recitálását.
Nem kell hozzá különleges körülményt teremteni. Hallgathatjuk halkan a háttérben, vagy mondogathatjuk magunkban napközben:
Gate gate pāragate pārasaṃgate bodhi svāhā.
Elment, elment, túlment, teljesen túlment – ébredés, így legyen.
Ez a mantra segíthet abban, hogy ne ragadjunk bele a régi énünkbe, megszokott történeteinkbe és merev elképzeléseinkbe. Támogatja azt az áramlást, amelyben meghaladjuk azt, ami már nem szolgál bennünket.
A hétvége nektárja nem kívülről érkező csodaszer. Annak felismerése, hogy már képesek vagyunk másképpen gondolkodni, reagálni és választani.
Nem kell tovább cipelnünk mindenkit.
Nem kell kívülről várnunk a megnyugtatást.
Nem kell ugyanazt a régi történetet újrajátszanunk.
A gyógyír most az, hogy felelősséget vállalunk önmagunkért, és elindulunk.
Lépjünk be az újhold terébe tisztábban, könnyebben és bátrabban. Engedjük, hogy a bölcsesség vize átjárja azt, ami kiszáradt vagy megmerevedett bennünk.
És ha megérkezik a nektár, ne csak nézegessük.
Igyuk meg.
© Vilma tibeti MO jóslatai
