A pont nem egy gomb – miért nem elég csak a tünetet nézni?

„Fáj a fejed? Nyomd meg ezt a pontot.”

„Nem tudsz aludni? Masszírozd ezt.”

„Stresszes vagy? Itt a pont rá.”

Az interneten rengeteg hasonló tanáccsal találkozhatunk. És valóban vannak olyan akupresszúrás pontok, amelyeket bizonyos panaszok esetén gyakran alkalmazunk.

De számomra az akupresszúra igazán érdekes része nem a pontnál ér véget – hanem ott kezdődik.

A Hagyományos Kínai Orvoslás szemléletében nem egyszerűen azt keressük, hogy egy adott tünetre melyik pontot lehet alkalmazni.

Az embert és a tüneteit egy nagyobb összefüggésrendszer részeként vizsgáljuk.

Számít többek között a Jin és Jang állapota, a Chi működése, a hideg–meleg vagy a hiány–többlet jellege, az alkat, az életmód és számos más jel. Ezek együtteséből rajzolódhat ki az a mintázat, amely a HKO szemléletében segít értelmezni az adott ember állapotát.

Képzeljünk el például két embert, akik ugyanazzal a panasszal érkeznek.

Mindkettőjüknek fáj a feje.

Első pillantásra ugyanaz a probléma.

Mégis előfordulhat, hogy egészen más összefüggések rajzolódnak ki a háttérben. És ha a háttér különböző, a HKO szemlélete alapján a választott pontok és az alkalmazott akupresszúrás kezelés felépítése sem feltétlenül lesz ugyanaz.

Ezért számomra kevés az a kérdés:

„Melyik pont jó fejfájásra?”

Sokkal érdekesebb az, hogy:

Miért fáj ennek az embernek a feje?

De akkor mi is valójában egy akupresszúrás pont?

A HKO szemléletében a pontok nem elszigetelt helyek a testen, hanem a meridiánrendszer részei.

A hagyományos kínai orvoslás a meridiánokat olyan csatornahálózatként írja le, amelyben a Chi kering, és amely kapcsolatot teremt a test különböző területei között. Az akupunktúrás, illetve akupresszúrás pontok a HKO rendszerében meghatározott helyek; az akupresszúrában ezeket többek között nyomással, érintéssel vagy masszírozással stimuláljuk.

Vagyis amikor megérintünk vagy masszírozunk egy pontot, nem pusztán egy pontban gondolkodunk.

Ott van mögötte a meridián.
Ott vannak a hozzá kapcsolódó funkciók.
Ott van az egész ember aktuális állapota.

És éppen ezért:

A pont nem egy gomb.

Nem úgy működik, mint egy kapcsoló:

ezt megnyomom → ez a tünet elmúlik.

Az akupresszúra ennél sokkal árnyaltabb rendszer.

És talán éppen ez benne az, ami engem ennyire érdekel.

Nemcsak azt nézem, hol van a tünet

Hanem keresem az összefüggéseket.

Mit üzennek együtt a különböző jelek?

Melyik meridián lehet érintett?

Milyen mintázat rajzolódik ki?

Hogyan kapcsolódhat mindehhez az életmód, a légzés vagy a mozgás?

És van-e olyan Chi Kung gyakorlat, amely ugyanennek a rendszernek egy másik oldalát mutatja meg?

Számomra ezek nem egymástól elszigetelt technikák.

Ugyanannak az embernek különböző oldalai.

Ezért született meg az A PONTON TÚL

Ebben az új sorozatban természetesen pontokról is fogok mesélni.

Megmutatom, hol találhatók, és azt is, milyen esetekben szoktuk alkalmazni őket.

De nem szeretnék megállni a pontnál.

Továbbmegyünk.

Megnézzük a meridiánt, amelyhez tartozik, és a Hagyományos Kínai Orvoslás szerinti összefüggéseket. Beszélünk a Jin és Jang, az Öt Elem és a Chi szerepéről, és ahol valóban kapcsolódik hozzá, a légzésről, a mozgásról és a Chi Kungról is.

Mert számomra a Hagyományos Kínai Orvoslás egyik legizgalmasabb része éppen az, hogy összefüggéseket keres.

Nemcsak egy pontot.

Nemcsak egy tünetet.

Hanem az embert.

Ez A ponton túl. ☯️

Ha érdekel ez a világ, és szeretnéd velem együtt egy kicsit mélyebben megérteni, tarts velem a következő részekben is.

Lukács Gabi

Az írás ismeretterjesztő célt szolgál. A benne szereplő összefüggések a Hagyományos Kínai Orvoslás szemléletét mutatják be, és nem jelentenek orvosi diagnózist vagy egyéni kezelési javaslatot. Az akupresszúra és más természetgyógyászati módszerek nem helyettesítik az orvosi diagnózist és az orvos által előírt kezelést. Tartós, súlyos, hirtelen jelentkező vagy ismeretlen eredetű panasz esetén szükséges az orvosi kivizsgálás.